Hirdetés
Múltidéző: A liga bajnokai
archí­v
Írta: Kelemen Miklós   
2007. december 20. csütörtök, 13:44

Az ünnepek alatt  - bajnoki és válogatott mérkőzések híján – felvillantunk néhány fontos eseményt a jogász bajnokságok újkori történetéből. Sorozatunkban a régmúlt idők, maiak által nem ismert szereplői és eseményei helyett inkább néhány érdekesnek tűnő statisztikát, tényt próbálunk számotokra feltárni. Mindenek előtt a liga elmúlt tizenhárom évének bajnokait vesszük sorra.

Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban… Valamikor 1994-ig kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy a Jogász Labdarúgó Bajnokság történetét elkezdjük. Mivel akkor még nem volt külön Sportügyi Elnökhelyettes pozíció, Lénárd Balázs mint amolyan „sportos mindenes” elkezdett egy focibajnokságot szervezni. Az első két évben a BEAC Sporttelep salakos pályáin küzdöttek a csapatok, később ezen pályák helye építési területté vált és az új pályák elkészültéig költözni kellett. A homályba vesző első év felelevenítésére segítségül hívom Varró Krisztiánt a Jurátus-tudósítások megálmodóját, utolérhetetlen krónikását:

„1994-95-ben a United Colours csapata nyerte el a bajnoki címet, miután a döntőben (akkor még egyenes kiesésében zajlott a rájátszás) 7-6-ra verték a Joghézag csapatát. Joel és Fáhim (a két legjobb) mellett a pályán volt még Tóth „Tuti” Gábor és Nagy „Koma” Zsombor (a döntőn két gólt vágott), akik később szép sikereket értek el, de már a Parasztlázadás (FEB) és a Vörös Október Ruhagyár (Anal Terror) csapatában. A legjelentősebb szerepe mégis a Celtics jelenlegi kapusának Tóth Csabának volt: a már akkor is a keltákat erősítő „Tócsa” a döntőre ugrott be az U.C. kapusának helyére és remek védésekkel hálálta meg a bizalmat. A United Colours egyébként az 1996 őszén megrendezett kupára még összeállt egyszer, és ha már ott voltak, akkor el is nyerék a serleget. Ezzel a Celtics mellett csak ők tudták megnyerni a bajnokságot és a kupát is!” (Varró Krisztián-Jurátus 1999. április 6.)

A bajnokság végeredménye tehát ebben az évben a következő volt: 1. United Colours, 2. Joghézag, 3-4. Ex-stasi és Oktatók, 5-8. Celtics-Bp. Vegetárium, LIFT, Royal Flush Club és Thysanopthera. Ahogy a Jurátus VI. évf. 6. számában (1994. október) olvashattuk a földes, poros pálya bérleti díjáért csapatonként 800 forintot kellett a HÖK-ön leróni Erdélyi Mónikánál. Volt totó, a 7+1-es szelvény nyereményalapja 400, a 6+1-esé 150 forint volt. Az 1994 október végén induló bajnokság lebonyolítási rendje a következő volt: a 17 induló két csoportba kapott besorolást, ahonnan az első négy-négy jutott be a rájátszásba.

A második év bajnoka Lénárd Balázs sportügyi elnökhelyettes csapata az FC Celtics lett, akiket egyébként gyönyörű, zöld, címeres adidas szerelésükért is irigyeltek a többiek. Az 1996-97-es szezon a liga történetében először (és a gólyacsapatok B-ligás indulási kötelezettsége miatt biztosan utoljára) egy elsős csapat nyerte: a Juventius. E sorok írójának évfolyamtársaiból alakult csapatból talán Csire Balázst és remek ballábas csatár Inotai Andrist (igen, ő a jegyzetgyáros!!! – nekem csoporttársam is volt, szóval az arcát is láttam – K.M.) ismerhetitek néhányan.

Az „ősi idők” bajnokságait követte a Macsó Bojz triplázása, majd a Ternyákkal (aki alighanem a liga elmúlt 14 évének legjobb játékosa), Inotaival és Csurgaival felálló FEB bajnoki címe következett. Innen jött az új csodacsapat a 23-as csapdája, amely először a B-ligát, majd háromszor az A-ligát is megnyerte. A rengeteg remek játékosból és emberből a sztármenedzser Cúth Csabát és a gólvágó Oross Andrist (a „Ternyák utáni legjobb”) kell feltétlenül kiemelni. Következett a BennFika, a Macsó, majd tavaly ismét a portugálok.

A Liga bajnokai tehát sorrendben:

1994-1995: United Colours, 1995-1996: FC Celtics, 1996-1997: Juventius, 1997-1998: Macsó Bojz, 1998-1999: Macsó Bojz, 1999-2000: Macsó Bojz, 2000-2001: FEB, 2001-2002: A 23-as csapdája, 2002-2003: A 23-as csapdája, 2003-2004: A 23-as csapdája, 2004-05: BennFika, 2005-2006: Macsó Bojz, 2006-2007: BennFika 

A legtöbb bajnoki címet (4-et) tehát a Macsó Bojz csapata nyert. A mindannyi elsőségben érintett macsósok mellett még két játékos: Tildi Balázs, aki a Macsóval három és a FEB-bel egy elsőséget szerzett, és Lekli Miklós (3szor 23-as Csapdája, utána BennFika) mondhatják el magukról, hogy négyszeres egyéni bajnokok. Leklin és Tildin kívül Inotai András tudott két csapattal is (Iuventius, FEB) bajnokságot nyerni. Ő az egyetlen igazi duplázó, ugyanis a mindkét csapatában kiegészítő embernek számító Tildi és a BennFikába csak az utolsó negyedévben beszállt Leklivel szemben "Inot" mindkét címben főszerepet játszott.

Három (pontosabban 1+3) bajnoki címe van a Csapdának és érintett játékosainak. Mindazonáltal egyedül a 23-as tagjai mondhatják el, hogy minden évben, amikor elindultak, bajnoki címet szereztek! (ezt a rekordjukat nem valószínű, hogy a közeljövőben megdöntik - bár azért hajrá NSZK!!). Ugyancsak elképesztő a Macsó sorozata, aki egy harmadik és egy negyedik hely után 1997-től megszűnésükig (2006) vagy bajnokok vagy ezüstérmesek lettek. A Macsó tehát nemcsak a bajnoki címek, hanem az érmek számában (4 arany és 5 ezüst és 1 bronz) is vezeti a listát (ez a rekord még valószínűleg ugyancsak sokáig állni fog). További érdekesség, hogy az elmúlt tíz bajnokság során mindössze négy csapatnak adatott meg, hogy aranyérmet szerezzen, vagyis a bajnokok köre igen zárt.

 
jogasz.jpg
csapatkep (4).JPG
Oldalainkat 58 vendég böngészi