Hirdetés
(jogász)fociünnep – futball, haza, család
- egyéb -
Írta: Bozóki B. - Csurgay A.   
2009. április 02. csütörtök, 12:38

A világbajnoki selejtezők 1-es csoportjának favoritja, Hazánk magabiztos győzelmet aratott Málta szörnyű válogatottja ellen. Az esemény jogászfoci-i vonatkozásait az alábbiakban olvashatjátok. [- a szerk.]

 

Váratlan esemény rázta meg a BennFika múlt héten lecsutított fejű, de továbbra is villámléptű nehézbombázóját, Bozóki Bencét. A tegnapi Magyarország-Málta meccs során egy szerencsés véletlen folytán sikerült megtalálni Bozó rég elveszettnek hitt unokatestvérét, Czike Gergőt!!!

 

A sztárallűröktől híresen mentes BennFikás különítmény (Bozó és Csufi), kiegészülve a hatalmas taktikus hírében álló Csokissal és a skót helyett írhont meghódító, Mel Gibson rettenthetetlen figuráját idéző Líviusszal, illetve a Tequila sztárjaival, Horváth Petivel és Szimler Gergővel, valamint a Vörös Lobogó egykori kedvencével, a nők bálványa pózban tetszelgő Kodela Viktorral, vért izzadva ugyan, de kiszurkolták a csapat harmadik gólját, melyet az előzetes hírek szerint Juhász Roland Csufinak ajánl és dedikál!

 

Bár eleinte csak szűk körben folyt a szurkolás, de a – babonából Szentirmay Márton nevére foglalt – 14. számú asztal (ezek lennénk mi) felhívására hamarosan csatlakozott a szomszédos asztaltársaság, majd őket követve az egész emelet teli torokból szurkolta végig a mérkőzést. A Véndiák emeleti közönsége ujjongva hullámzott együtt a Puskás Ferenc Stadion nézőseregével, és rég nem hallott rigmusok felelevenítésével szurkolta be a labdát a meggyőzően próbálkozó, világválogatottak egész sorát felvonultató, masszív máltai csapat kapujába. Előkerült a méltán híres „Nincs is anyád, csak két apád…” kezdetű, Shakespeare-t idéző kultúr-szonett, az „Álé-álé-álé-álé-óóóóóó… Télapóóóóóóó….” felkiáltással induló és egyben végződő remek, de az „Afrikába megyünk VB-t nyerünk!” című és szövegezésű örökbecsű sem maradhatott ki a repertoárból. Igazi futballünnep kezdett kibontakozni, ráadásul a világraszóló dínom-dánom közepette váratlan fordulatot vettek az események. A szomszédos asztaltársaság tagjainak sorában – az összecsapás utolsó félóráját állva végigizguló, egyedül is hullámozni képes – Csufi minden különösebb előzmény nélkül rátalált Bozó unokatestvérére!!! Bár az alkohol sok mindenre magyarázat lehet, azt, hogy pontosan miként sikerült felderíteni a rokoni szálat, maguk az érintettek sem tudják, egy pillanatig ők sem ismertek egymásra, de hamarosan rendkívüli örömmel töltötte el őket a felismerés, és éjszakába nyúló tintázásba fulladt a meccs utáni örömkönnyek okozta eufória. Hogy a közhelynek számító „kicsi a világ” dogmatikus kinyilatkoztatása tovább erősödjék, kiderült, hogy a rég nem látott unokatesó egyik jelenlévő haverja Bozó leendő szomszédjának a bátyja. Ekkor már csak Jákshow Lacit, afro-hajdíszét és az üveg pezsgőt hiányoltuk, ám az átverőmester helyett a rosszmájú Németh Márton érkezett, aki mindenét odaadta volna, ha a teltházas Puskás-stadion helyett a Véndiák emeletén szurkolhatta volna végig eme örökrangadót. 

 

Az angol-ukrán meccsre is maradó, az emeleten lelkesen szurkolók (Peti, illetve Bozó és b. családja) csoportja és az időközben az egyetem előtti padokat elfoglaló huligánok (Csokis, Líviusz, Csufi) hangos szóváltásba keveredtek, melynek folyományaként Bozó – bár emlékeiben talán már csak halványan él, ám rövid szöveges üzenettel szükség esetén bizonyítható… – bukott egy korsó sört, melyet remélhetőleg a tegnaphoz hasonlóan fennkölt hangulatú keretek között nyújt majd át a boldog nyertesnek, a családegyesítésért egyben érdemkeresztben is részesülő, korallba öltözött csapattársának… Most merje valaki mondani, hogy a futball minálunk nem családi szórakozás!

 

Bozóki Bence + Csurgay András 

 
koma.jpg
csapatkep (60).JPG
Oldalainkat 37 vendég böngészi