Hirdetés
ELTE SE - Futsal
- ELTE SE -
Írta: Kis Róbert   
2010. október 07. csütörtök, 08:08

Magyar Kupa: ELTE SE - FTC

 

Lappangó betegségek az egyik, komolyabb sérülések a másik oldalon, mégis mindkét fél legalább 12 hadra fogható játékossal érkezett meg a kupamérkőzés helyszínéül szolgáló Alsónémedibe. Amíg a Ferencváros vezetőedzőjének, Fehér Zsoltnak a maródiak listáján szereplő Horváth Ferenc, Szabó Tamás, Camin Róbert trió pótlása az első és második csapat bő kerete miatt kevesebb fejfájást okozott, addig Tóth Károly fiai közül többeknek a kórokozókkal szemben is fel kellett venniük a harcot. A téli ruhakollekció mindegyikéből egy-egy darabot magára öltő Siklós Özséb állandó megfázással, Varga Zoli mandulagyulladással küszködött, míg az első szezonbeli meccsen két gólt szerző Farkas Dezső egy lórúgással felérő, napi 1 grammos antibiotikum adaggal a szervezetében lépett a Pest megyei település iskolájának parkettájára. Mindezek ellenére a zöld-fehérek elleni presztízsharcra így is 13-an jelentkeztek játékra kész állapotban, ami azt jelentette, hogy egyiküknek a nézőtérről kell végigizgulni a kupacsatát. Végül a „passport control”, azaz a sportorvosi engedélyek tüzetes átnézése oldotta fel ezt a szituációt: pecsét híján a jegyzőkönyvbe gyúróként feltüntetett Lovas Zoltán került kényszerpályára.
Mintegy fél óra lehetett hátra még a kezdésig, amikor néhány lézengő szurkolót leszámítva a pályaedzői szerepet magára vállaló, többszörös nagyválogatott Horváth Ferenc által levezényelt gyors és intenzív bemelegítés jelentette a legfőbb látványosságot. Hiába pörgött le már minden bizonnyal ezredik alkalommal is ugyanaz a gyakorlat, a fiatalabbak és az idősebbek is szó nélkül álltak be a sorba. Szép dolog a tisztelettudás és a profizmus, viszont ekkor még nem sejtettük, hogy mi vár ránk az est hátralevő részében. A mieink részéről a legfeltűnőbb jelenségnek a fiainktól eltérő színű szerelésben fel-alá futkározó Pétervári János számított, akinek 11-es sorszámú meze néhány momentumig kételyeket sorakoztatott fel bennünk. Hihettük volna röplabdából kölcsönzött liberónak vagy klasszikus befejező csatárnak, ám néhány vetődést követően már teljes bizonyossággal jelenthettük ki, hogy csak véletlenül kerülhetett két 1-es a mezére. Időközben a nézőtéren körülöttem hirtelen megszaporodtak a ferencvárosi érzelmű sportbarátok, ami egy ELTE SE-s Sportfesztiválos pólóban feszítve nem tűnt életbiztosításnak. Legalábbis mertem remélni, hogy a srácok tesznek arról, hogy ne legyen az.
A meccs első periódusa viszont valóságos pokoljárással ért fel számunkra, ugyanis behátráló védőinket átverve a Fradi gyorsan kétgólos vezetésre tett szert. Amíg a jó rúgótechnikával megáldott Temesi Norbert és Bita László zavartalanul közlekedhetett a széleken, addig együttesünknél úgy tűnt, mintha a két legmagasabb sebességi fokozat kapásból elszállt volna. Alig birtokoltuk a labdát, vagy ha véletlenül mégis hozzánk került, akkor két passzt követően már az ellen lábain vándorolt tovább. Tombolt a zöld-fehér szurkolótábor, hiszen kedvenceik zöld sasok módjára szárnyaltak és egész pályás letámadásukkal ráerőltették akaratukat az ELTE SE-re. A félidő derekát átlépve konszolidálódni tűnt a helyzet: férfiúink bátrabban vállalták fel a támadásvezetéseket, Siklós Özséb révén egyre több kreativitást fedezhettünk fel akcióinkban. A sors bizarr fintoraként egy rossz bírói döntés miatt mégis megduplázódott hátrányunk: 2-0-s állásnál három az egyben vezethettünk támadást, amikor az egyik visszaérő fradista mezénél fogva ráncigálta vissza Árendás „Tonyó” Tomit. Sípszó helyett előnyszabály következett, labdavesztésünket pedig két egymásutánjában kapott találat és egy utólag elkönyvelt fault követte. Sokk volt ez a javából és ezen még az sem segített, hogy Kömpf Gyula sporttárs utólagosan elismerte tévedésüket. A hatmeccses eltiltása miatt továbbra is csak a nézőtéren helyet foglaló mesterünk kemény – de igazságtartalommal bíró – szavakkal sérelmezte a rá pikkelő Farkas Balázs ténykedését. Utóbbi a lefújást követően a jegyzőkönyvbe fel is jegyezte az elhangzottakat, ami nem sok jóval kecsegtet számunkra.


 

 
A kilátástalannak tűnő 0-4-es részeredmény azonban felszabadítóan hatott Tóth Károly tanítványaira, s egy pár perces adok-kapok játék végén a higanymozgású Simon Gábor, a robbanékony Farkas Dezső és a jókor jó helyen dekkoló Monspart László révén a pauzáig 3-6-ra alakítottuk az állást. A szünetet jelző dudaszó felharsanását követően mindkét együttes félrevonult a saját öltözőjébe, hogy fejben letisztázzák a történéseket. Ez a mieinknek sikerült jobban, hiszen az egyre több durva szabálytalansággal operáló ferencvárosiakkal szemben csak a focit illetően vették fel a kesztyűt. A csereként beálló Pétervári Jani zseniális védéseivel, Farkas Dezső második és Árendás Tomi első találatával minimálisra csökkentettük a mérkőző felek közti differenciát, s ekkor morálisan megzuhanni tűnt a Magyarország legnépszerűbb egyletének tartott zöld-fehér gárda. Ezt támasztotta alá az is, hogy a pályán lévő zöld mezesek többsége folyamatosan jártatta a száját, amit a játékvezetői hármas gyakorlatilag szó nélkül tűrt. A hat csapatszemélyi begyűjtését szűk nyolc alatt abszolváló vendégek trénere a saját levében forrt játékosaink ostoba faultjai láttán. Egy alkalommal olyan szinten leordította az ártalmatlan helyzetben szabálytalankodó Kovács Norbertet, hogy a csarnok kiváló akusztikájának hála még a község határában is hallhatták dörgedelmeit.
A sikeresen elvégzett Eőri Jani büntetőt követően olyan lélektanilag kulcsfontosságú szakaszába érkezett a találkozó, melyről a bemelegítéskor szívesen vizionáltam. A szégyenteljes búcsú gondolatától ódzkodó zöld-fehérek ekkor tűntek a legsebezhetőbbnek a 40 perc során, ám a kupamérkőzések szépsége – számunkra most keserűsége – abban rejlik, hogy a vezéregyéniségek egyike ilyenkor képes a hátára venni a csapatot. Ezt a szerepet a hétfői estén Bita László vállalta magára és egy káprázatos erővel és pontossággal kivitelezett jobblábas lövést követően újra a IX. kerületiek érezhették nyeregben magukat. Mint később kiderült, ez a lövés statisztikailag is perdöntő találatnak bizonyult, hiszen a további 4 kapott gólra már nem tudtak együttesünk tagjai válaszolni. Még akkor sem, amikor az utolsó perces kapuslehozatalt a ferencvárosiak számunkra kissé megalázó módon gyakorlás címszaván használták ki. Az eredményjelző végül 6-11-nél fejezte be a számlálást, ami az ELTE SE csapatának eddigi egyetlen elsőkörös kupabúcsúját is jelentette egyben. Kudarcnak kell-e megéljük ezt a vereséget? Erre a kérdésre a hazai öltözőből kihallatszó tapsnál többet aligha kell hozzáfűznünk.
        
Meccsindex7,43
A meccs színvonala9 Ízig-vérig kupacsata. Frappánsan így jellemezhetnénk a látottakat, hiszen a hatalmas elán szép gólokkal, váratlan trükkökkel, heves vérmérséklettel, elszánt tekintetekkel és fordulatos cselekménysorral párosult. Egy pillanatig sem volt érzékelhető a csapatok közti osztálykülönbség.
Hangulat8 Eleinte ugyan kétségeink akadtak azzal kapcsolatban, hogy érdemes volt-e a találkozót Alsónémedibe hozni, ám a fiainkat rokonszenvesnek tartó helyi lakosok és a több tucatnyi FTC szimpatizáns alaposan kitett magáért hangadás terén.
Sportszerűség6 Csíptek, rúgtak, haraptak a zöld mezben tündöklő IX. kerületiek, míg a hazaiak a durvaságok terén a kesztyűt nem felvéve eltökélten küzdöttek minden egyes labdáért. A vendégek részéről bemutatott szándékos megtaposás és ütés mellett nehezen lehetne szó nélkül elmenni, a trágár megnyilvánulásokat pedig már nem is vettük egy kalap alá a fentiekkel.
Támadófutball ereje8 A nyílt sisakos felfogásnak köszönhetően a mai estén sem lehetett panasz a góltermésre, ráadásul több alkalommal is a kapufán vagy a felső lécen csattant a laszti. Soha rosszabb 40 percet!
Edzői húzások7 Egész pályásletámadás vs. átlövésből elért gólok. Olyannyira be is vált a mester elgondolása, hogy 6-6-os eredménynél a kiesés szele is megérintette a vendégeket. Ekkor azonban újabb fordulat állt be a mérkőzés menetében és Bita László vezérletével gólokkal büntették védelmi kihagyásainkat.
Játékvezető5 A pályán látott teljesítmények alapján a leggyengébb láncszem titulusát érdemelték ki. Akkurátus hozzáállásuknak köszönhetően a második húsz percre teljesen kicsúszott a kezükből az irányítás. Szándékos faultok és állandó szövegelések maradtak megtorlatlanul, nem is beszélve az előnyszabályos szituációk fordított megítéléséről.
A meccs hőse8 A végig agilisan játszó, a hajrában már flikk-flakkos megoldásokkal is előrukkoló Bita László a lélektani szempontból is döntőnek számító 7. vendéggól megszerzésével érdemelte ki a rovatbeli elsőséget. Fiainknál több jó produkciót is láthattunk, ám mind közül a félidőben beszálló, az egyenlítésünkben oroszlánrészt vállaló Pétervári Jánosé dicsérhető leginkább.
Percről percre:
1.p.: Jaj de gyorsan jött az első Fradi-gól. Temesi Norbert küldte el egy lövőcsellel Siklós Özsébet a suli büféjéig, majd 7 méterről akadálytalanul lőhetett jobbal a megdermedten álló Nagy Gábor kapujának jobb alsó sarkába. 0-1!
2.p.: Bita László is átlövésre szánta el magát a hetes vonaláról, de a gólba tartó kísérletét először még remek reflexszel védte Nagy Gábor. A kipattanóra érkező Schaffer Bence ellen már nem volt ellenszere a kapusnak, s a hórihorgas játékos másfél lépésről nem hibázott. 0-2!
13.p.: Egy rosszul alkalmazott előnyszabályt követően az előző találatot „előkészítő” Bita László kapott labdát a félpályánál, s azon kettőt tolva 8 méterről könnyedén lőhette ki a bal alsó sarkot. 0-3!
13.p.: Temesi Norbert verte meg a bal szélen egy az egyben Béres Istvánt, majd középre centerezett labdájának Balán Gábor adott útmutatást a kapu közepébe. 0-4!
14.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Farkas Dezső szerzett harciasan labdát Kun Gábortól, majd a Siklós Özsébbel való kényszerítőzést követően 2 méterről mattolta Veres Ádámot. Itt volt az ideje, hogy éledezzünk, 1-4!
17.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Nagy Gábor kidobását a Kovács Norbertnek kicsit beálló Simon Gábor engedte maga elé, és a ravasz megoldással ajtó-ablak helyzetbe kerülő támadó lapos gurításával átverte a rárontó Veres Ádámot is. Remek egyéni megoldás,2-4!
18.p.: Nem tartott sokáig az örömünk: Tősér Gábor és Scheffer Bence bolondította meg egyérintős passzokkal a hazaiak hátvédsorát, végül utóbbi lövését a kapuból rakétaként kirobbanó Nagy Gábor oldalra paskolta. Sajnos éppen az akciót követő Tősér Gábor elé, aki ellenfelét túlugorva 2 és fél méterről bólintott az üresen árválkodó kapu közepébe. De ja vué érzésem támadt vasárnapról, 2-5!
20.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A bal szélen ólálkodó Farkas Dezső játszotta be a lasztit a kaputól 2 méterre álló Béres Istvánnak, aki briliáns sarkalásával csak a túloldalon álló Monspart Lászlót nem ejtette át. Utóbbinak két lépésről (láb)ujjgyakorlatnak számított a ketrecbe lőnie. Egyszerűen zseniális akció, 3-5!
20.p.: Figyeljünk már kicsit jobban srácok! Nem sokkal a középkezdést követően a bal szélen elviharzó Csordás Dániel úgy fordult le labdástul Simon Gáborról, hogy a játékszert sikerült még benn tartania. Sőt, a hetes vonalához érve a rövid oldalt védő Nagy Gábor mellett a kapu bal oldalába tekert. 3-6!
27.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Bita László sistergős bal kapufáját követően Farkas Dezső iramodott meg a bal oldalon, s a pöttyöst nem sokat dédelgetve 8 méterről mintaszerűen varrta fel azt a bal felső vinklibe. 4-6!
27.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Kiss Gergő szerzett toronydaru hosszúságú lábaival labdát a vendég térfél közepén, majd a jobbján felfutó Árendás Tamást játszotta meg. Szélsőnk a büntetőterületen belülre érve ütemtelen lövésével alaposan becsapta a frissiben beálló hálóőrt, Hacker Gábort. Még- még- még, ennyi nem elég, 5-6!
29.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Megbosszulta magát a zöldek sok szabálytalansággal tarkított játéka. Balán Gábor faultja már a hatodik volt a második játékrész során, így tízmétereshez jutott az ELTE SE. Eőri János a ’lassú gyilkos’ módszeréhez ragaszkodva jobbal a terpeszben álló Hacker Gábor mellett a bal alsóba gurított. Az utóbbi percekben kegyetlenül a gázpedálra léptek a fiaink, 6-6!
31.p.: Bita László kevergetett a jobb szélen, majd az őt szerelni kívánó Farkas Dezsőt lerázva jobbosát használva elemi erővel lőtte ki a kapu jobb oldalát. De nem hiányzott ez most, 6-7!
31.p.: Siklós Özsébre vezethette rá két ferencvárosi játékos a labdát, s az akció kulcsaként Bita László tálalt a jobbján érkező Komáromi Péter elé, akinek 5 méterről eleresztett lövésével szemben tehetetlennek bizonyult Pétervári János. 6-8!
34.p.: Mintha csak egy lejátszón megnyomták volna a ’replay’ gombot, csak most más szereposztással. Ezúttal Simon Gábor maradt magára hátul, így Schaffer Bence középre adását Temesi Norbert különösebb nehézségek nélkül válthatta gólra. 6-9!
35.p.: Schaffer Bence vízilabdásokat megszégyenítő módon tartotta meg két hazai védő gyűrűjében a rá felpasszolt labdát. Sarokkal a mélységből érkező Kun Gábort játszotta meg, aki a kiszolgáltatott hálóőrünk mellett a jobb alsóba helyezett. Srácok, ne adjátok még fel, 6-10!
36.p.: Az időkérés után elvégzett ferencvárosi bedobás a kaputól 6 méterre álló Balán Gábort találta meg, aki némi hezitálást követen a kapu jobb oldalába ágyúzott. Ezzel a góllal alighanem eldőlt a továbbjutás kérdése, 6-11!
Edzői nyilatkozatok:
Tóth Károly (ELTE SE): Kitűnő erőfelmérőnek számított ez a mérkőzés megfiatalított együttesem számára. Az első percek során a srácok a felvázolt elképzeléseimmel ellenkező taktikára, bunkerfocira rendezkedtek be. Az átlövésekből kapott gyors gólok felbátorították ellenfelünket, minket pedig kissé leblokkolt. Mihelyt szóvá tettem a letámadások hiányát, úgy javultunk fel egyre jobban játékban és eredményben egyaránt. Igyekeztünk stílusosan járatni a labdát és büszkeséggel tölt el, hogy Eőri Jani egyenlítő góljával a kiesés rémétől falfehérré váló zöldek végre klubszínüknek megfelelően viríthattak. Sajnos a meccs végét már nem bírtuk szuflával és a hátul elkövetett helyezkedési hibáknak köszönhetően továbbjutattuk a Fradit.
Fehér Zsolt (Ferencvárosi TC 6x6 Taxi): A mai összecsapáson a továbbjutás kivívása számított a legfontosabb feladatunknak. Az első percekben jó helyzetkihasználásunk révén megnyugtató különbségű vezetésre tettünk szert, de amikor felszabadultan kezdhettük volna el tenni-venni a labdát, akkor alkalmanként ez könnyelmű megoldásokba csapott át. Így fordulhatott elő a második játékrész felénél a meccsnullás állás, ám szerencsére az utolsó percekre megrázták magukat a fiaink és magabiztos sikert arattunk. Gratulálunk az ELTE SE-nek jól szervezett játékáért, sok sikert kívánunk nekik a továbbiakra!
Férfi Futsal Magyar Kupa 1. forduló, 2010. október 4.
ELTE SE – Ferencvárosi TC 6x6 Taxi 6 – 11 (3 – 6)
Alsónémedi, 80 néző vezette: Farkas B. (Kömpf Gy. ,Rózsa N.)
ELTE SE: Nagy Gábor – Eőri János, Monspart László, Siklós Özséb, Farkas Dezső Cserék: Simon Gábor, Árendás Tamás, Varga Zoltán, Stukovszky Tamás, Kiss Gergő, Pétervári János, Béres István Vezetőedző: Tóth Károly
Ferencvárosi TC 6x6 Taxi: Veres Ádám – Temesi Norbert, Scheffer Bence, Bita László, Kun Gábor Cserék: Hacker Gábor, Balán Gábor, Komáromi Péter, Kovács Norbert, Somorai Attila, Tősér Gábor, Csordás Dániel Vezetőedző: Fehér Zsolt
Gólszerzők: Farkas D. (2), Simon G., Monspart L., Árendás T., Eőri J. illetve Temesi (3), Balán G. (2), Bita L. (2), Scheffer B, Csordás D., Komáromi P., Kun
forrás:
Kis Róbert
ELTE Online

fotók forrásai: ftcfutsal.hu, Kis Róbert 

 
dredd.jpg
2csapatkep (19).jpg
Oldalainkat 24 vendég böngészi